Pub Date : 2023-11-20DOI: 10.18414/ksz.2023.11.1193
Beáta Farkas, Anita Pelle, Sarolta Somosi
{"title":"Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok","authors":"Beáta Farkas, Anita Pelle, Sarolta Somosi","doi":"10.18414/ksz.2023.11.1193","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1193","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"10 5","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136228529","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-20DOI: 10.18414/ksz.2023.11.1230
Andrea Gelei, Szabina Fodor, Katalin Ternai
{"title":"Az ipar 4.0 felkészültség értékelési rendszere a témamodellezés segítségével – középpontban a kis- és középvállalatok","authors":"Andrea Gelei, Szabina Fodor, Katalin Ternai","doi":"10.18414/ksz.2023.11.1230","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.11.1230","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"10 8","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136228526","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-16DOI: 10.18414/ksz.2023.10.1131
Gábor Gulácsi, Ádám Kerényi
A 2010-ben alkotmányozó többséget szerző kormányzat a politikai rendszer autokratikus átalakításával (a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítésével), majd identitásharcos szerepvállalásával, továbbá az orosz–ukrán háborús helyzetben összezáró uniós szövetségi politikával szembeni különutas fellépéseivel elfordult az Európai Unió derékhadától. Az uniós alapértékeket és a jogállamiságot veszélyeztető magyar tagállami magatartásra az EU a meglévő válságkezelő rendszereivel sokáig nem tudott hatásosan válaszolni. 2022-ben végül az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus aktiválásával az uniós támogatások magyarországi igénybevételét jórészt felfüggesztette, és a jogállamiságot helyreállító intézkedések végrehajtásához kötötte. Az esszé célja, hogy koncepcionális magyarázatot adjon ezen uniós intézkedésekre. A tanulmány végén kísérletet teszünk arra, hogy forgatókönyveket fogalmazzunk meg a konfliktushelyzet jövőbeli alakulásáról.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F51, F53, P20.
{"title":"Magyarország elfordulása az Európai Unió derékhadától és az Unió válaszai","authors":"Gábor Gulácsi, Ádám Kerényi","doi":"10.18414/ksz.2023.10.1131","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.10.1131","url":null,"abstract":"A 2010-ben alkotmányozó többséget szerző kormányzat a politikai rendszer autokratikus átalakításával (a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítésével), majd identitásharcos szerepvállalásával, továbbá az orosz–ukrán háborús helyzetben összezáró uniós szövetségi politikával szembeni különutas fellépéseivel elfordult az Európai Unió derékhadától. Az uniós alapértékeket és a jogállamiságot veszélyeztető magyar tagállami magatartásra az EU a meglévő válságkezelő rendszereivel sokáig nem tudott hatásosan válaszolni. 2022-ben végül az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus aktiválásával az uniós támogatások magyarországi igénybevételét jórészt felfüggesztette, és a jogállamiságot helyreállító intézkedések végrehajtásához kötötte. Az esszé célja, hogy koncepcionális magyarázatot adjon ezen uniós intézkedésekre. A tanulmány végén kísérletet teszünk arra, hogy forgatókönyveket fogalmazzunk meg a konfliktushelyzet jövőbeli alakulásáról.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F51, F53, P20.","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136077747","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-16DOI: 10.18414/ksz.2023.10.1108
László Kállay, Krisztofer Szabó
A családi vállalkozásokat a gazdaság fontos részének tekintik világszerte, ám definíciójuk széles skálán változik, és emiatt számosságukat, teljesítményüket meganynyi különböző módon határozták meg a kutatók az utóbbi években. Jelen kutatás célja, hogy a teljes hazai vállalati kört elemezve azonosítsa a családi vállalkozások jellemzőit, az elérhető adatkörben feltárja az eltéréseket és azok mértékét a családi és nem családi vállalkozások között. A kutatás eredményei – amelyek kiegészítik azokat az információkat, amelyeket a mintavételre épülő kutatások adnak a családi vállalkozásokról – megerősítik, hogy a családi vállalkozások adják a hazai vállalkozások többségét, ám rávilágítanak arra is, hogy gazdasági szerepük és teljesítményük minden területen kisebb a nem családi vállalkozásokéhoz viszonyítva. Magyarázó tényezőként kiderül többek között az összetételhatás és a vállalatméret fontossága, azonban az is látszik, hogy a szorosabb, intenzívebb családi kapcsolatokkal rendelkező cégek jobb eredményeket mutatnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: L25, L26, M21, O10.
{"title":"A családi gazdasági társaságok azonosítása és fő teljesítménymutatóinak összehasonlító elemzése Magyarországon","authors":"László Kállay, Krisztofer Szabó","doi":"10.18414/ksz.2023.10.1108","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.10.1108","url":null,"abstract":"A családi vállalkozásokat a gazdaság fontos részének tekintik világszerte, ám definíciójuk széles skálán változik, és emiatt számosságukat, teljesítményüket meganynyi különböző módon határozták meg a kutatók az utóbbi években. Jelen kutatás célja, hogy a teljes hazai vállalati kört elemezve azonosítsa a családi vállalkozások jellemzőit, az elérhető adatkörben feltárja az eltéréseket és azok mértékét a családi és nem családi vállalkozások között. A kutatás eredményei – amelyek kiegészítik azokat az információkat, amelyeket a mintavételre épülő kutatások adnak a családi vállalkozásokról – megerősítik, hogy a családi vállalkozások adják a hazai vállalkozások többségét, ám rávilágítanak arra is, hogy gazdasági szerepük és teljesítményük minden területen kisebb a nem családi vállalkozásokéhoz viszonyítva. Magyarázó tényezőként kiderül többek között az összetételhatás és a vállalatméret fontossága, azonban az is látszik, hogy a szorosabb, intenzívebb családi kapcsolatokkal rendelkező cégek jobb eredményeket mutatnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: L25, L26, M21, O10.","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136077739","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-16DOI: 10.18414/ksz.2023.10.1077
Csaba Weiner, Dániel Muth, Csaba Lakócai
Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának visszaszorítása érdekében az Európai Unió 2027-től szén-dioxid-árazást vezet be az épületek és a közlekedés energiafelhasználására. Tanulmányunk elsőként vizsgálja egy keletközépeurópai országban a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint a bevétel-visszaforgatás hatását az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra. Ezeket a kérdéseket és a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit egy átfogó magyarországi nagymintás felmérés keretében elemeztük. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon alacsony a szén-dioxid-adó elfogadottsága, amit a bevétel-visszaforgatási mechanizmusok ugyan némileg növelnek, de nem jelentős mértékben. Ezek a megállapítások a fizetendő pénzösszegekre is igazak. Újszerű empirikus kutatási eredmény az egészségügy és az oktatás fejlesztésének népszerűsége a választható bevétel-visszaosztási intézkedések között. További fontos tanulság, hogy a társadalmi támogatottság érdekében a szociálpolitikai szempontokat is be kell építeni az éghajlat-politika kialakításába.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, H23, Q54, Q58.
{"title":"A szén-dioxid-kibocsátást terhelő adó társadalmi elfogadottsága és a fizetési hajlandóság alakulása Magyarországon","authors":"Csaba Weiner, Dániel Muth, Csaba Lakócai","doi":"10.18414/ksz.2023.10.1077","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.10.1077","url":null,"abstract":"Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának visszaszorítása érdekében az Európai Unió 2027-től szén-dioxid-árazást vezet be az épületek és a közlekedés energiafelhasználására. Tanulmányunk elsőként vizsgálja egy keletközépeurópai országban a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint a bevétel-visszaforgatás hatását az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra. Ezeket a kérdéseket és a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdjeit egy átfogó magyarországi nagymintás felmérés keretében elemeztük. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy Magyarországon alacsony a szén-dioxid-adó elfogadottsága, amit a bevétel-visszaforgatási mechanizmusok ugyan némileg növelnek, de nem jelentős mértékben. Ezek a megállapítások a fizetendő pénzösszegekre is igazak. Újszerű empirikus kutatási eredmény az egészségügy és az oktatás fejlesztésének népszerűsége a választható bevétel-visszaosztási intézkedések között. További fontos tanulság, hogy a társadalmi támogatottság érdekében a szociálpolitikai szempontokat is be kell építeni az éghajlat-politika kialakításába.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, H23, Q54, Q58.","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"1 5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136077737","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-16DOI: 10.18414/ksz.2023.10.1057
András Márton, Attila Fiáth, Tamás Kristóf
Az energiaszektor pénzügyi teljesítménye nagymértékben befolyásolja a gazdasági folyamatok stabilitását, valamint a környezetbarát energiatechnológiák bevezetésének lehetőségeit. A Magyarországra 2020-ban begyűrűző koronavírus-járvány, valamint az annak nyomán kialakuló válsághelyzet számos iparágat és szektort megrendített. Jelen tanulmány célja a hazai energetikai nagyvállalatok – kiemelten az állami tulajdonúak – pénzügyi stabilitását vizsgálva választ adni arra a kérdésre, hogy a világjárvány által előidézett válság milyen mértékben érintette rövid távon (2020 végéig) az energiaszektort. A vizsgálatot egy kiterjedt vállalati adatbázison alapuló logisztikus regressziós modellel végeztük el. Az empirikus eredmények rámutattak, hogy az állami energetikai vállalatok pénzügyi teljesítménye között profilonként voltak eltérések, de a csődvalószínűségük 5 százalék alatt maradt a vizsgált időszakban, ami összességében erős pénzügyi stabilitásra, valamint a koronavírus-járvány okozta válságnak való ellenálló képességre utal. Következtetésünk szerint a járvány keltette gazdasági események önmagukban kevésbé gátolták a hazai energetikai szereplők részvételét az energiaátmenetben.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: JEL: G33, Q47, C53.
{"title":"Állami energiavállalatok pénzügyi teljesítménye Magyarországon a koronavírus-járvány előtt és alatt","authors":"András Márton, Attila Fiáth, Tamás Kristóf","doi":"10.18414/ksz.2023.10.1057","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.10.1057","url":null,"abstract":"Az energiaszektor pénzügyi teljesítménye nagymértékben befolyásolja a gazdasági folyamatok stabilitását, valamint a környezetbarát energiatechnológiák bevezetésének lehetőségeit. A Magyarországra 2020-ban begyűrűző koronavírus-járvány, valamint az annak nyomán kialakuló válsághelyzet számos iparágat és szektort megrendített. Jelen tanulmány célja a hazai energetikai nagyvállalatok – kiemelten az állami tulajdonúak – pénzügyi stabilitását vizsgálva választ adni arra a kérdésre, hogy a világjárvány által előidézett válság milyen mértékben érintette rövid távon (2020 végéig) az energiaszektort. A vizsgálatot egy kiterjedt vállalati adatbázison alapuló logisztikus regressziós modellel végeztük el. Az empirikus eredmények rámutattak, hogy az állami energetikai vállalatok pénzügyi teljesítménye között profilonként voltak eltérések, de a csődvalószínűségük 5 százalék alatt maradt a vizsgált időszakban, ami összességében erős pénzügyi stabilitásra, valamint a koronavírus-járvány okozta válságnak való ellenálló képességre utal. Következtetésünk szerint a járvány keltette gazdasági események önmagukban kevésbé gátolták a hazai energetikai szereplők részvételét az energiaátmenetben.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: JEL: G33, Q47, C53.","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136077740","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-16DOI: 10.18414/ksz.2023.10.1173
Károly Attila Soós
{"title":"Paul De Grauwe: Economics of Monetary Union","authors":"Károly Attila Soós","doi":"10.18414/ksz.2023.10.1173","DOIUrl":"https://doi.org/10.18414/ksz.2023.10.1173","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":475697,"journal":{"name":"Kozgazdasagi Szemle","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136077738","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：