As it is known, export is a positive economic phenomenon that is desired to be realized for all countries. From this point of view the effect of institutional factors in the public sphere on export was investigated in 36 OECD countries for the period between 2002-2018. Four different models were established in the study and export was defined as the dependent variable in all models. In the first model it is determined that there is a negative relationship between the control of corruption and export. In the second model it was determined that there is an inverse relationship between regulatory quality and export. In the third model it is observed that there is a similar relationship between political stability and exports. In the fourth model that investigates the possible effect of the rule of law on exports there was no statistically significant relationship between the relevant variables.
{"title":"The Impact of the Institutional Factors in the Public Sphere on Export in OECD Countries","authors":"A. Ozmen, Tufan Saritaş","doi":"10.35551/PFQ_2021_1_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_1_7","url":null,"abstract":"As it is known, export is a positive economic phenomenon that is desired to be realized for all countries. From this point of view the effect of institutional factors in the public sphere on export was investigated in 36 OECD countries for the period between 2002-2018. Four different models were established in the study and export was defined as the dependent variable in all models. In the first model it is determined that there is a negative relationship between the control of corruption and export. In the second model it was determined that there is an inverse relationship between regulatory quality and export. In the third model it is observed that there is a similar relationship between political stability and exports. In the fourth model that investigates the possible effect of the rule of law on exports there was no statistically significant relationship between the relevant variables.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"134-150"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69881352","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Mint minden uzleti folyamat, igy a konyvvizsgalat is tokeletesithető, mivel a fejlett adatfeldolgozasi keszsegeket kiegesziti a technologia. A jelen cikkben a roman konyvvizsgalok munkamodszereit vizsgaljuk, valamint azt, hogy szerintuk milyen hatast gyakorol az informatika a konyvvizsgaloi megbizasok vegrehajtasara. A 102 resztvevővel vegzett felmeres valaszai kozott tobbszor előfordultak bizonyos modszerek es eszkozok (adatelemzes, Microsoft Excel, adatautomatizalas), amelyek a big data elemzesevel megkonnyitik a konyvvizsgalati folyamatot. A hasznalatra kesz, feltorekvő technologiak kozul a leggyakrabban a Ciel Audit and Revision, a Gaudit es a CaseWare szoftvereket hasznaljak a konyvvizsgalok. Az uj technologiakrol szolo szakmai ismeretek folyamatos bőviteset szakmai tovabbkepzesek es atfogo dokumentaciok biztositjak. Romaniaban az uj technologiak alapjan jelenleg atlagos szinten vegeznek konyvvizsgalatokat, a jovőben magasabb szint, magasabb előrejelzesi es elemzesi kapacitas varhato. A konyvvizsgaloi szakmat egyre inkabb tokeletesitik, a munkafolyamatba fokozatosan beepitik az uj technologiakat. A kulső kornyezet is jobban megbecsuli a konyvvizsgalokat, akik alapvetően tovabbra is szakmai szkepticizmussal, valamint a versenykornyezet ismeretevel jellemezhetők. Bizonytalansag ovezi a Nemzetkozi Konyvvizsgalati Standardok (ISA) modositasat. A jelen cikk azaltal gazdagitja a szakirodalmat, hogy a konyvvizsgaloi szakma jelenlegi technologiai kornyezetet helyezi előterbe, nevezetesen a negyedik ipari forradalom soran a konyvvizsgalok altal eszlelt hatasokat.
就像所有的使用过程一样，随着先进的数据处理手套被技术所取代，图书考试也可以进行调整。在这篇文章中，我们研究了罗马尼亚图书考试的工作方法，以及他们认为IT对图书考试作业执行的影响。在102名受访者中，有几种方法和工具（数据分析、Microsoft Excel、数据自动化）可以通过大数据分析促进图书考试过程。就使用而言，新兴技术，如Ciel Audit and Revision、Gaudi和CaseWare，最常用于书本考试。通过专业支持和类似文件，不断增强关于新技术的专业知识。在罗马尼亚，基于新技术，目前在同一水平上举行书本考试；未来，预测和分析能力可能会更高。图书考试行业正变得越来越符号化，新技术也逐渐引入到工作流程中。关键景观还欣赏图书考试，其特点是专业怀疑论和对竞争环境的了解。不确定性导致了国际烹饪考试标准（ISA）的出现。本文通过强调图书考试行业的当前技术格局，即第四次工业革命期间图书考试的影响，丰富了文献。
{"title":"Az informatika hatása a big data korszakban a román könyvvizsgálók megítélése alapján","authors":"Lavinia Mihaela Cristea","doi":"10.35551/PSZ_2021_K_1_4","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_K_1_4","url":null,"abstract":"Mint minden uzleti folyamat, igy a konyvvizsgalat is tokeletesithető, mivel a fejlett adatfeldolgozasi keszsegeket kiegesziti a technologia. A jelen cikkben a roman konyvvizsgalok munkamodszereit vizsgaljuk, valamint azt, hogy szerintuk milyen hatast gyakorol az informatika a konyvvizsgaloi megbizasok vegrehajtasara. A 102 resztvevővel vegzett felmeres valaszai kozott tobbszor előfordultak bizonyos modszerek es eszkozok (adatelemzes, Microsoft Excel, adatautomatizalas), amelyek a big data elemzesevel megkonnyitik a konyvvizsgalati folyamatot. A hasznalatra kesz, feltorekvő technologiak kozul a leggyakrabban a Ciel Audit and Revision, a Gaudit es a CaseWare szoftvereket hasznaljak a konyvvizsgalok. Az uj technologiakrol szolo szakmai ismeretek folyamatos bőviteset szakmai tovabbkepzesek es atfogo dokumentaciok biztositjak. Romaniaban az uj technologiak alapjan jelenleg atlagos szinten vegeznek konyvvizsgalatokat, a jovőben magasabb szint, magasabb előrejelzesi es elemzesi kapacitas varhato. A konyvvizsgaloi szakmat egyre inkabb tokeletesitik, a munkafolyamatba fokozatosan beepitik az uj technologiakat. A kulső kornyezet is jobban megbecsuli a konyvvizsgalokat, akik alapvetően tovabbra is szakmai szkepticizmussal, valamint a versenykornyezet ismeretevel jellemezhetők. Bizonytalansag ovezi a Nemzetkozi Konyvvizsgalati Standardok (ISA) modositasat. A jelen cikk azaltal gazdagitja a szakirodalmat, hogy a konyvvizsgaloi szakma jelenlegi technologiai kornyezetet helyezi előterbe, nevezetesen a negyedik ipari forradalom soran a konyvvizsgalok altal eszlelt hatasokat.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"67-83"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Like any business process, auditing is a process that can be perfected, technology complementing a set of advanced data processing skills and techniques. The objective of this paper is to research the way how Romanian auditors work and perceive the impact of IT on audit missions. The results of the conducted survey, based on 102 responses, highlight a series of working tools (Data Analytics, Microsoft Excel, Data Automation) which, through the analysis of the Big Data phenomenon, facilitate the audit process. Regarding the software category, Ciel Audit and Revision, Gaudit, CaseWare are among the most frequently used, auditors considering ready to work with emerging technologies. Continuous professional training is ensured by participation in professional training courses, along with severe documentation about new technologies. In Romania, the current level of performing audits based on new technologies is average, for the future a higher level and a higher forecasting and analysis capacity are expected. The auditing profession will be perfected more and more, the current tasks will be gradually replaced by the new technologies, auditors becoming more appreciated by the external environment. Professional skepticism remains the basic quality of the auditor, along with the understanding of the competitive environment. Uncertainty characterizes the amendment of the International Standards on Auditing (ISA). This paper contributes to the literature by bringing to the fore the current technological context for the audit profession, namely the impact perceived by auditors during the fourth industrial revolution.
{"title":"Romanian Auditors’ Perception Concerning the IT Impact in the Big Data Era","authors":"L. Cristea","doi":"10.35551/PFQ_2021_S_1_4","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_S_1_4","url":null,"abstract":"Like any business process, auditing is a process that can be perfected, technology complementing a set of advanced data processing skills and techniques. The objective of this paper is to research the way how Romanian auditors work and perceive the impact of IT on audit missions. The results of the conducted survey, based on 102 responses, highlight a series of working tools (Data Analytics, Microsoft Excel, Data Automation) which, through the analysis of the Big Data phenomenon, facilitate the audit process. Regarding the software category, Ciel Audit and Revision, Gaudit, CaseWare are among the most frequently used, auditors considering ready to work with emerging technologies. Continuous professional training is ensured by participation in professional training courses, along with severe documentation about new technologies. In Romania, the current level of performing audits based on new technologies is average, for the future a higher level and a higher forecasting and analysis capacity are expected. The auditing profession will be perfected more and more, the current tasks will be gradually replaced by the new technologies, auditors becoming more appreciated by the external environment. Professional skepticism remains the basic quality of the auditor, along with the understanding of the competitive environment. Uncertainty characterizes the amendment of the International Standards on Auditing (ISA). This paper contributes to the literature by bringing to the fore the current technological context for the audit profession, namely the impact perceived by auditors during the fourth industrial revolution.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"68-82"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882154","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gazdasági reziliencia, a gazdaság rugalmassága, illetve sokkokkal szembeni ellenállóképessége az európai reformfolyamatok egyik centrális kategóriája. Proaktív, illetve adaptív dimenziót, az új környezet feltételeihez történő alkalmazkodás szükségességét is tartalmazza. A tanulmány a reziliencia alapdimenzióit: a sebezhetőség tényezőit, a sokkabszorpciót és a kilábalási képességet vizsgálva megállapítja, hogy a mélyintegráció rendszerének kölcsönhatásai, szinergiái hatásfokát a konvergencia és a reziliencia egymással is összefonódó hatásmechanizmusai határozzák meg. A reziliencia megközelítése új iránytűt nyújthat a nemzeti gazdaságpolitikák számára is. Az egyes tagállamok gazdasági rezilienciájának növelése révén a nemzeti szinten megvalósuló strukturális reformok is csökkenthetik az anticiklikus (nemzeti fiskális vagy közös monetáris) politikák terheit az euróövezeti gazdaságok stabilizálásában.
{"title":"Középpontban a reziliencia : A Gazdasági és Monetáris Unió mélyülésének egyes mechanizmusai","authors":"Péter Halmai","doi":"10.35551/PSZ_2021_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_1","url":null,"abstract":"A gazdasági reziliencia, a gazdaság rugalmassága, illetve sokkokkal szembeni ellenállóképessége az európai reformfolyamatok egyik centrális kategóriája. Proaktív, illetve adaptív dimenziót, az új környezet feltételeihez történő alkalmazkodás szükségességét is tartalmazza. A tanulmány a reziliencia alapdimenzióit: a sebezhetőség tényezőit, a sokkabszorpciót és a kilábalási képességet vizsgálva megállapítja, hogy a mélyintegráció rendszerének kölcsönhatásai, szinergiái hatásfokát a konvergencia és a reziliencia egymással is összefonódó hatásmechanizmusai határozzák meg. A reziliencia megközelítése új iránytűt nyújthat a nemzeti gazdaságpolitikák számára is. Az egyes tagállamok gazdasági rezilienciájának növelése révén a nemzeti szinten megvalósuló strukturális reformok is csökkenthetik az anticiklikus (nemzeti fiskális vagy közös monetáris) politikák terheit az euróövezeti gazdaságok stabilizálásában.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"7-31"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885280","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kamatlábak alakulásának hatásairól, a pénz szerepéről nincs egyöntetű álláspont a közgazdászok körében. Ezek a viták pedig az alkalmazott gazdaságpolitikai lépéseket is erőteljesen befolyásolják. A 2008-as pénzügyi válság hatására a jegybankok jelentős kamatcsökkentéssel kívántak a gazdaságok élénkítéséhez hozzájárulni. A 2020-as járvány okozta gazdasági visszaesés ismét felveti, hogy a jegybankok hogyan segíthetik a növekedést. Tanulmányunkban a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda kérdésével foglalkozunk. Keynes rámutatott, hogy létezhet egy alsó kamatkorlát, ami alatt a pénz kereslete végtelenné válik. Ez a gondolata alapozta meg azt a kérdést, hogy mekkora kamatszint mellett érvényesül a később Robertson által likviditási csapdának elnevezett jelenség. Keynes óta sok neves közgazdász foglalkozott a problémával. A tanulmányban a legfontosabb megközelítéseket - többek között Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner és Meltzer, Eggertsson nézeteit - tárgyaljuk. Áttekintjük Japán, az USA jegybankjai és az EKB által gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait. A tanulmányunkban foglaltak alapján az állítható, hogy a jegybankok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez a kamatlábak alacsony szinten tartásával, elősegítve a beruházások megvalósulását. A rövid lejáratú kamatlábak alacsonyan tartásán túl mindemellett más lejáratokon is célszerűvé válhat a kamatlábak kontrollálása, illetve különösen deflációs várakozások esetén a jegybankoknak ki kell fejezniük az alacsony kamatok melletti tartós elköteleződést.
{"title":"\"A likviditás fogságában\" - elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők","authors":"Zsuzsanna Novák, Tibor Tatay","doi":"10.35551/PSZ_2021_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_3","url":null,"abstract":"A kamatlábak alakulásának hatásairól, a pénz szerepéről nincs egyöntetű álláspont a közgazdászok körében. Ezek a viták pedig az alkalmazott gazdaságpolitikai lépéseket is erőteljesen befolyásolják. A 2008-as pénzügyi válság hatására a jegybankok jelentős kamatcsökkentéssel kívántak a gazdaságok élénkítéséhez hozzájárulni. A 2020-as járvány okozta gazdasági visszaesés ismét felveti, hogy a jegybankok hogyan segíthetik a növekedést. Tanulmányunkban a Keynes nevéhez kapcsolódó likviditási csapda kérdésével foglalkozunk. Keynes rámutatott, hogy létezhet egy alsó kamatkorlát, ami alatt a pénz kereslete végtelenné válik. Ez a gondolata alapozta meg azt a kérdést, hogy mekkora kamatszint mellett érvényesül a később Robertson által likviditási csapdának elnevezett jelenség. Keynes óta sok neves közgazdász foglalkozott a problémával. A tanulmányban a legfontosabb megközelítéseket - többek között Hansen, Hicks, Tobin, Patinkin, Krugman, Brunner és Meltzer, Eggertsson nézeteit - tárgyaljuk. Áttekintjük Japán, az USA jegybankjai és az EKB által gazdaságélénkítés szándékával alkalmazott alacsony kamatszintek hatásait. A tanulmányunkban foglaltak alapján az állítható, hogy a jegybankok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez a kamatlábak alacsony szinten tartásával, elősegítve a beruházások megvalósulását. A rövid lejáratú kamatlábak alacsonyan tartásán túl mindemellett más lejáratokon is célszerűvé válhat a kamatlábak kontrollálása, illetve különösen deflációs várakozások esetén a jegybankoknak ki kell fejezniük az alacsony kamatok melletti tartós elköteleződést.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"49-65"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885422","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
in economic science dominate orthodox economics (mainstream economics respectively neoclassical economics). despite its numerous intellectual failures, orthodox economics continue to prevail in teaching at universities. A certain alternative to orthodox economics is heterodox economics, which consists of three groups of theoretical approaches, represented by the Left-wing heterodoxy and Neo-Austrian school (we include them together in the Old heterodoxy) and the New heterodoxy. The objective of this article is to define the differences between orthodox economics and heterodox economics, to find common features of individual heterodox approaches and identify substantial differences between them and also highlight the relevance of these heterodox approaches from the point of view of the challenges we are facing today. A common characteristic of heterodoxy is the rejection of orthodoxy, especially its research methods. Heterodox economists reject the axiom that individuals are always rational, the concept of ‘homo economicus’, the application of a formal-deductive approach, the use of mathematical methods in cases that are not appropriate for this, and access from a closed system position. Heterodoxy is a very diverse theoretical tradition, and there are differences not only between the Left-wing heterodoxy, Neo-Austrian school and New heterodoxy, but also within these heterodox groups. They differ on specific topics they deal with and proposed solutions to socio-economic problems.1
{"title":"The Position of Heterodox Economics in Economic Science","authors":"Eleonóra Matoušková","doi":"10.35551/PFQ_2021_2_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_2_6","url":null,"abstract":"in economic science dominate orthodox economics (mainstream economics respectively neoclassical economics). despite its numerous intellectual failures, orthodox economics continue to prevail in teaching at universities. A certain alternative to orthodox economics is heterodox economics, which consists of three groups of theoretical approaches, represented by the Left-wing heterodoxy and Neo-Austrian school (we include them together in the Old heterodoxy) and the New heterodoxy. The objective of this article is to define the differences between orthodox economics and heterodox economics, to find common features of individual heterodox approaches and identify substantial differences between them and also highlight the relevance of these heterodox approaches from the point of view of the challenges we are facing today. A common characteristic of heterodoxy is the rejection of orthodoxy, especially its research methods. Heterodox economists reject the axiom that individuals are always rational, the concept of ‘homo economicus’, the application of a formal-deductive approach, the use of mathematical methods in cases that are not appropriate for this, and access from a closed system position. Heterodoxy is a very diverse theoretical tradition, and there are differences not only between the Left-wing heterodoxy, Neo-Austrian school and New heterodoxy, but also within these heterodox groups. They differ on specific topics they deal with and proposed solutions to socio-economic problems.1","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"275-290"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69881303","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Artificial intelligence (AI) is an increasingly popular concept, although it is often used only as a marketing tool to label activities that are very far from AI. The purpose of this article is to show what artificial intelligence (AI) tools - expert systems - can actually be used for administrative decision in public administration. The end of the administrative decision must be justified in detail according to the legal regulations. Expert systems do this. The other large group of AI tools, solutions based on machine learning, act as black boxes, mapping input data to output data, so the reason for the solution is unknown. Therefore, these tools are not suitable for direct, administrative decision, but can support office work with expert systems. In this article, we present the operation of expert systems through examples.
{"title":"Artificial Intelligence in Public Administration – Supporting Administrative Decisions","authors":"E. Fejes, I. Futó","doi":"10.35551/PFQ_2021_S_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_S_1_2","url":null,"abstract":"Artificial intelligence (AI) is an increasingly popular concept, although it is often used only as a marketing tool to label activities that are very far from AI. The purpose of this article is to show what artificial intelligence (AI) tools - expert systems - can actually be used for administrative decision in public administration. The end of the administrative decision must be justified in detail according to the legal regulations. Expert systems do this. The other large group of AI tools, solutions based on machine learning, act as black boxes, mapping input data to output data, so the reason for the solution is unknown. Therefore, these tools are not suitable for direct, administrative decision, but can support office work with expert systems. In this article, we present the operation of expert systems through examples.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"23-51"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69881960","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Mint ismeretes, az export kedvező gazdasági jelenség, amelynek növelésére törekszenek minden országban. A tanulmány a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatását vizsgálja az OECD 36 országában, a 2002-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során négy különböző modellt hoztak létre, és az exportot minden modellben függő változóként határozták meg. Az első modell szerint negatív összefüggés van a korrupciókontroll és az export között. A második modellben szintén negatív összefüggést találtak a szabályozás minősége és az export között. A harmadik modellben megfigyelhető, hogy pozitív kapcsolat van a politikai stabilitás és az export között. A negyedik - a jogállamiság exportra gyakorolt hatásait vizsgáló - modellben nem volt statisztikailag szignifikáns kapcsolat a változók között.
{"title":"A közszféra intézményi tényezőinek hatása az exportra az OECD-országokban","authors":"Alper Ozmen, Tufan Saritas","doi":"10.35551/PSZ_2021_1_7","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_7","url":null,"abstract":"Mint ismeretes, az export kedvező gazdasági jelenség, amelynek növelésére törekszenek minden országban. A tanulmány a közszféra intézményi tényezőinek exportra gyakorolt hatását vizsgálja az OECD 36 országában, a 2002-2018 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat során négy különböző modellt hoztak létre, és az exportot minden modellben függő változóként határozták meg. Az első modell szerint negatív összefüggés van a korrupciókontroll és az export között. A második modellben szintén negatív összefüggést találtak a szabályozás minősége és az export között. A harmadik modellben megfigyelhető, hogy pozitív kapcsolat van a politikai stabilitás és az export között. A negyedik - a jogállamiság exportra gyakorolt hatásait vizsgáló - modellben nem volt statisztikailag szignifikáns kapcsolat a változók között.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"131-148"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885375","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The performance-based publication model is a direct rewarding system among the scientific community, referring to the reward that authors receive for their publications. The amount of the reward depends on the citation index level of the journal in which a given article is published. Based on international best practices, the paper aims to investigate the possibilities of the implementation of this publication model within the Hungarian context. The model’s main advantage is that rewarding takes place at the individual level so its distribution is independent from the institutional level. After reviewing the best practices used in various countries worldwide, an empirical analysis is carried out which is based on the total number of publications in Hungary in 2019 indexed by Scopus. It means a total of 12,281 publications, based on scientometric indicators. Two models are used, model A considers the Hungarian co-authorship rate of the publications while model B takes the amount of the reward into account based on the publication without the co-authorship rate. Results show that in Hungary, the disciplines of Medicine and Engineering are the most competitive at an international level where we find a high proportion of highly indexed Q1 and Q2 publications. Beside these, results demonstrate the dominance of multiple authorship and journal articles in the research sample. As a conclusion, the proposed publication model could be implemented within the Hungarian context, based on the analysis, its estimated cost would be around 6 billion Hungarian forints.
{"title":"The Opportunities of the Performance-based Publication Model in Hungary","authors":"P. Sasvári, Bálint Teleki, Anna Urbanovics","doi":"10.35551/PFQ_2021_1_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_1_6","url":null,"abstract":"The performance-based publication model is a direct rewarding system among the scientific community, referring to the reward that authors receive for their publications. The amount of the reward depends on the citation index level of the journal in which a given article is published. Based on international best practices, the paper aims to investigate the possibilities of the implementation of this publication model within the Hungarian context. The model’s main advantage is that rewarding takes place at the individual level so its distribution is independent from the institutional level. After reviewing the best practices used in various countries worldwide, an empirical analysis is carried out which is based on the total number of publications in Hungary in 2019 indexed by Scopus. It means a total of 12,281 publications, based on scientometric indicators. Two models are used, model A considers the Hungarian co-authorship rate of the publications while model B takes the amount of the reward into account based on the publication without the co-authorship rate. Results show that in Hungary, the disciplines of Medicine and Engineering are the most competitive at an international level where we find a high proportion of highly indexed Q1 and Q2 publications. Beside these, results demonstrate the dominance of multiple authorship and journal articles in the research sample. As a conclusion, the proposed publication model could be implemented within the Hungarian context, based on the analysis, its estimated cost would be around 6 billion Hungarian forints.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"112-133"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69881289","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：