A jelen tanulmány ismerteti, hogy a világ értéktőzsdéin miként alakulnak az árfolyamok, és azok hogyan függnek az olaj- és földgáz bekerülési árától. Bemutatja azokat a fontosabb tanulmányokat és elért eredményeket, amelyek az árak részvényindexre és ipari részvényekre gyakorolt hatását, valamint az olajárszinttől való függését vizsgálják. Jelen dolgozat egy ökonometriai tanulmányt mutat be az értékpapírpiacokon elérhető kínálatról, amely lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a részvényindex és az ipari részvények napi árfolyamváltozásainak főbb sajátosságait a 2012. május 13-tól a 2019. december 1-jéig tartó időszakban. A tanulmány a Gretl statisztikai program felhasználásával alkalmaz módszereket a földgázárak és a WTInyersolajárak hatásának becsléséhez, figyelembe véve az ár-mátrix kiválasztott fő korrelációs jellemzőit. A 13 javasolt kutatási modell közül csak egyről állapítottuk meg, hogy statisztikailag nem szignifikáns. Bemutattuk és részletesen elemeztük a CocaCola részvényárfolyam-függés és az NGFO-árfolyamoktól való függés párosított lineáris modelljét. Az ökonometriai modellezés eredményei alapján lineáris regressziós modelleket készítettünk a részvényárfolyamok NGFO- és WTISPOT-árfolyamoktól való függéséről. A Gretl-környezet lehetővé teszi, hogy ökonometriai környezetben értékeljük a kialakult helyzetet, előrejelzést készítsünk a kapott részvényárfolyam-függőségi modellek alapján, és levonjuk a megfelelő következtetéseket.
{"title":"A nyersolaj- és földgázárak hatása a török tőzsde árindexeire és részvényárfolyamaira","authors":"Nurkhodzha Akbulaev, B. Aliyeva, S. Rzayeva","doi":"10.35551/PSZ_2021_1_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_8","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány ismerteti, hogy a világ értéktőzsdéin miként alakulnak az árfolyamok, és azok hogyan függnek az olaj- és földgáz bekerülési árától. Bemutatja azokat a fontosabb tanulmányokat és elért eredményeket, amelyek az árak részvényindexre és ipari részvényekre gyakorolt hatását, valamint az olajárszinttől való függését vizsgálják. Jelen dolgozat egy ökonometriai tanulmányt mutat be az értékpapírpiacokon elérhető kínálatról, amely lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a részvényindex és az ipari részvények napi árfolyamváltozásainak főbb sajátosságait a 2012. május 13-tól a 2019. december 1-jéig tartó időszakban. A tanulmány a Gretl statisztikai program felhasználásával alkalmaz módszereket a földgázárak és a WTInyersolajárak hatásának becsléséhez, figyelembe véve az ár-mátrix kiválasztott fő korrelációs jellemzőit. A 13 javasolt kutatási modell közül csak egyről állapítottuk meg, hogy statisztikailag nem szignifikáns. Bemutattuk és részletesen elemeztük a CocaCola részvényárfolyam-függés és az NGFO-árfolyamoktól való függés párosított lineáris modelljét. Az ökonometriai modellezés eredményei alapján lineáris regressziós modelleket készítettünk a részvényárfolyamok NGFO- és WTISPOT-árfolyamoktól való függéséről. A Gretl-környezet lehetővé teszi, hogy ökonometriai környezetben értékeljük a kialakult helyzetet, előrejelzést készítsünk a kapott részvényárfolyam-függőségi modellek alapján, és levonjuk a megfelelő következtetéseket.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"149-164"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885457","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök - szakértői rendszerek - alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.
{"title":"Mesterséges intelligencia a közigazgatásban - az érdemi ügyintézés támogatása","authors":"Erzsébet Fejes, Iván Futó","doi":"10.35551/PSZ_2021_K_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_K_1_2","url":null,"abstract":"A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök - szakértői rendszerek - alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"24-51"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885585","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elemzés fókuszában az állt, hogy a nemzeti adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást mennyiben támogatja a közadatok felhasználását érintő hazai szabályozási keretrendszer, valamint a nemzeti adatvagyon részét képező közadatok egyáltalán hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők-e, ezáltal stabil támaszául szolgálnak, avagy sem, a közszféra digitalizációs és mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseit szolgáló törekvésekhez. Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek (következtetés, döntés) létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára. Az elemzés szerzői ezért felvetik, hogy paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban, azon alapvető előfeltétel rögzítésének szükségességével, hogy a nemzeti adatvagyonnak megbízható és hiteles adatokon kell alapulnia.
{"title":"Hiteles és megbízható adatok a nemzeti adatvagyon szolgálatában","authors":"Gergely Pálmai, Szabolcs Csernyák, Zoltán Erdélyi","doi":"10.35551/PSZ_2021_K_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_K_1_3","url":null,"abstract":"Az elemzés fókuszában az állt, hogy a nemzeti adatvagyonnal való hatékony gazdálkodást mennyiben támogatja a közadatok felhasználását érintő hazai szabályozási keretrendszer, valamint a nemzeti adatvagyon részét képező közadatok egyáltalán hitelesnek és megbízhatónak tekinthetők-e, ezáltal stabil támaszául szolgálnak, avagy sem, a közszféra digitalizációs és mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseit szolgáló törekvésekhez. Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek (következtetés, döntés) létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára. Az elemzés szerzői ezért felvetik, hogy paradigmaváltásra van szükség a közszféra adatainak hatékony felhasználását célzó stratégiákban, azon alapvető előfeltétel rögzítésének szükségességével, hogy a nemzeti adatvagyonnak megbízható és hiteles adatokon kell alapulnia.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"56 1","pages":"52-66"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886220","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The consolidation of the debt of the municipalities and the reorganisation of their tasks and funding were significant reforms of the Hungarian public sector. In this study, we examined the differences in the financial parameters of the period of 2005-2008 among the local governments which took part in the debt consolidation and which are remained out. We applied logistic regression on a sample of 230 local governments. The study also aims to examine how the reorganisation of the tasks and funding affects the differences between the two groups. Our results confirm that there were significant differences in their own revenues and operating balance. In the post-consolidation period, we found that the two groups are converged to each other, so the changes in the operation of the local governments reduced the previously existing differences. Besides that, our results show that the local governments of the sample improved their financial conditions, generally.
{"title":"Fiscal Distress of Hungarian Local Governments in the Light of the Debt Consolidation and the Reorganisation of the Municipal System","authors":"T. Rácz, B. Tóth","doi":"10.35551/PFQ_2021_1_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_1_5","url":null,"abstract":"The consolidation of the debt of the municipalities and the reorganisation of their tasks and funding were significant reforms of the Hungarian public sector. In this study, we examined the differences in the financial parameters of the period of 2005-2008 among the local governments which took part in the debt consolidation and which are remained out. We applied logistic regression on a sample of 230 local governments. The study also aims to examine how the reorganisation of the tasks and funding affects the differences between the two groups. Our results confirm that there were significant differences in their own revenues and operating balance. In the post-consolidation period, we found that the two groups are converged to each other, so the changes in the operation of the local governments reduced the previously existing differences. Besides that, our results show that the local governments of the sample improved their financial conditions, generally.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"91-111"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69880785","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The analysis focused on how efficient management of the national data asset is supported by the Hungarian regulatory framework concerning the use of public information, and whether public data constituting part of the national data asset can be deemed authentic and reliable to support the efforts for the digitalisation and artificial intelligence-based developments of the public sector. The analysis shows why the availability of authentic and reliable data in terms of the national data asset has outstanding significance. In support of this assertion, it presents the different levels of data asset use, the role of using artificial intelligence in the public sector, and the significance, risks and challenges of the authenticity and reliability of public data, from both a data protection and a public finance aspect. Inaccuracy, unreliability of input data predestines the generation of incorrect result products (conclusion, decision), even if the appropriate algorithm is used, which could lead to direct financial loss, for both the citizens and the state. The authors of the analysis therefore suggest that a paradigm shift is necessary in the strategies targeting the efficient use of the public sector’s data, with the necessity to record the fundamental precondition that the national data asset must be based on reliable and authentic data.
{"title":"Authentic and Reliable Data in the Service of National Public Data Asset","authors":"Gergely Pálmai, Szabolcs Csernyák, Z. Erdélyi","doi":"10.35551/PFQ_2021_S_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_S_1_3","url":null,"abstract":"The analysis focused on how efficient management of the national data asset is supported by the Hungarian regulatory framework concerning the use of public information, and whether public data constituting part of the national data asset can be deemed authentic and reliable to support the efforts for the digitalisation and artificial intelligence-based developments of the public sector. The analysis shows why the availability of authentic and reliable data in terms of the national data asset has outstanding significance. In support of this assertion, it presents the different levels of data asset use, the role of using artificial intelligence in the public sector, and the significance, risks and challenges of the authenticity and reliability of public data, from both a data protection and a public finance aspect. Inaccuracy, unreliability of input data predestines the generation of incorrect result products (conclusion, decision), even if the appropriate algorithm is used, which could lead to direct financial loss, for both the citizens and the state. The authors of the analysis therefore suggest that a paradigm shift is necessary in the strategies targeting the efficient use of the public sector’s data, with the necessity to record the fundamental precondition that the national data asset must be based on reliable and authentic data.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"52-67"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882071","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ki nem használt egyszerűsítési lehetőségek a magyar személyijövedelemadó-rendszerben","authors":"Éva Szabóné Bonifert","doi":"10.35551/PSZ_2021_3_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_3_2","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"347-367"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885858","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A direkt finanszírozási publikációs modell a tudományos közösség közvetlen jutalmazási rendszere, amelyben a szerzők megjelent tanulmányaik után részesülnek jutalmazásban. A díjazás mértéke függ az adott közlemény megjelenési helyének indexáltságától. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatban nemzeti szinten alkalmazott publikációs modell kialakításának lehetőségeit vizsgálja hazai kontextusban. A modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. Az elemzésben a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után a 2019. évi Scopus által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab - vizsgáljuk tudománymetriai indikátorok mentén. A dolgozatban kettő modell szerint mértünk, az A-modellben a magyar szerzők arányát, a B-modellben a közlemény alapján járó összeget vettünk figyelembe. Eredményeink az orvos- és élettudományi, valamint a műszaki tudományterületek nemzetközi versenyképességét mutatják, itt nagy arányban találunk Q1- és Q2-es magasan jegyzett közleményeket. Emellett a többszerzőség és a folyóirat-közlemények dominanciáját látjuk. A javasolt publikációs modell a hazai kontextusra implementálható, elemzésünk nyomán nagyjából 6 milliárd forint ráfordítással.
{"title":"A direkt finanszírozású publikációs modell lehetőségei Magyarországon","authors":"Péter Sasvári, Bálint Teleki, Anna Urbanovics","doi":"10.35551/PSZ_2021_1_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_6","url":null,"abstract":"A direkt finanszírozási publikációs modell a tudományos közösség közvetlen jutalmazási rendszere, amelyben a szerzők megjelent tanulmányaik után részesülnek jutalmazásban. A díjazás mértéke függ az adott közlemény megjelenési helyének indexáltságától. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi gyakorlatban nemzeti szinten alkalmazott publikációs modell kialakításának lehetőségeit vizsgálja hazai kontextusban. A modell legnagyobb előnye, hogy a jutalmazás egyéni szinten történik, így elosztása intézménytől független. Az elemzésben a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása után a 2019. évi Scopus által indexált magyar vonatkozású közleményeket - összesen 12281 darab - vizsgáljuk tudománymetriai indikátorok mentén. A dolgozatban kettő modell szerint mértünk, az A-modellben a magyar szerzők arányát, a B-modellben a közlemény alapján járó összeget vettünk figyelembe. Eredményeink az orvos- és élettudományi, valamint a műszaki tudományterületek nemzetközi versenyképességét mutatják, itt nagy arányban találunk Q1- és Q2-es magasan jegyzett közleményeket. Emellett a többszerzőség és a folyóirat-közlemények dominanciáját látjuk. A javasolt publikációs modell a hazai kontextusra implementálható, elemzésünk nyomán nagyjából 6 milliárd forint ráfordítással.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"109-130"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885245","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.
{"title":"Rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre?","authors":"Norbert Teski, Gyula Pulay","doi":"10.35551/PSZ_2021_K_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_K_1_1","url":null,"abstract":"A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"7-23"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69885501","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The emergence, rapid expansion, and globalization of digital services have significantly reshaped the worldeconomy. The rise of global digital service providers, i.e. multinational companies providing digital services in many countries around the world, is also a new challenge in terms of equitable public burden bearing. Under current tax rules, physical presence provides the legal basis for the exercise of each country’s taxing power. However, digital services do not require a physical presence. Taking advantage of this, global digital service providers do not tax their profits where they produce, but where the tax conditions are most favourable. As a result, they contribute much less to public burdens in proportion to their profits than traditional economic actors, and most of the countries concerned lose significant tax revenues. Many international organizations are looking for a solution to this inequitable situation, but no agreement has yet been reached. The solution is complicated by determining where profit-generating value creation occurs geographically. This article reviews the answers to these questions.
{"title":"Could the Global Digital Service Providers be Persuaded to Pay Their Share?","authors":"Norbert Teski, G. Pulay","doi":"10.35551/PFQ_2021_S_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_S_1_1","url":null,"abstract":"The emergence, rapid expansion, and globalization of digital services have significantly reshaped the worldeconomy. The rise of global digital service providers, i.e. multinational companies providing digital services in many countries around the world, is also a new challenge in terms of equitable public burden bearing. Under current tax rules, physical presence provides the legal basis for the exercise of each country’s taxing power. However, digital services do not require a physical presence. Taking advantage of this, global digital service providers do not tax their profits where they produce, but where the tax conditions are most favourable. As a result, they contribute much less to public burdens in proportion to their profits than traditional economic actors, and most of the countries concerned lose significant tax revenues. Many international organizations are looking for a solution to this inequitable situation, but no agreement has yet been reached. The solution is complicated by determining where profit-generating value creation occurs geographically. This article reviews the answers to these questions.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"7-22"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882373","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This article is a review on the impact of prices and their dependence on the cost of oil and natural gas on the world stock markets. The main studies and results achieved in the field of the impact of prices on both the stock index and industrial stocks and the dependence on the level of oil prices are presented. The paper presents an econometric study on the choice of offers on the securities market that allows us to identify the main specifics of changes in prices for the stock index and industrial shares in the daily period from 13. 05. 2012 to 01. 12. 2019. The article uses methods for estimating the impact of the price of natural gas and WTI crude oil using the Gretl statistical program, taking into account the selection of the main correlation features of the price matrix. Of the 13 proposed research models, only one model showed its statistical insignificance. A paired linear model of the CocaCola share price dependence and its dependence on NGFO prices was presented and analyzed in detail. Based on the results of econometric modeling, linear regression models were constructed for the dependence of stock prices on the NGFO and WTISPOT prices. The Gretl environment allows you to evaluate the situation in the econometric environment and make a forecast based on the obtained models of the dependence of stock prices and make appropriate conclusions.
{"title":"Analysis of the Influence of the Price of Raw Oil and Natural Gas on the Prices of Indices and Shares of the Turkish Stock Exchange","authors":"N. Akbulaev, B. Aliyeva, S. Rzayeva","doi":"10.35551/PFQ_2021_1_8","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/PFQ_2021_1_8","url":null,"abstract":"This article is a review on the impact of prices and their dependence on the cost of oil and natural gas on the world stock markets. The main studies and results achieved in the field of the impact of prices on both the stock index and industrial stocks and the dependence on the level of oil prices are presented. The paper presents an econometric study on the choice of offers on the securities market that allows us to identify the main specifics of changes in prices for the stock index and industrial shares in the daily period from 13. 05. 2012 to 01. 12. 2019. The article uses methods for estimating the impact of the price of natural gas and WTI crude oil using the Gretl statistical program, taking into account the selection of the main correlation features of the price matrix. Of the 13 proposed research models, only one model showed its statistical insignificance. A paired linear model of the CocaCola share price dependence and its dependence on NGFO prices was presented and analyzed in detail. Based on the results of econometric modeling, linear regression models were constructed for the dependence of stock prices on the NGFO and WTISPOT prices. The Gretl environment allows you to evaluate the situation in the econometric environment and make a forecast based on the obtained models of the dependence of stock prices and make appropriate conclusions.","PeriodicalId":85366,"journal":{"name":"Public finance quarterly","volume":"66 1","pages":"151-166"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69880969","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：